Negyedik nap a boxban

2011. március 10



Ma kezdtük meg a negyedik napunkat a boxban, ami ténylegesen a -3. nap. Nem nem visszafelé megy az idő, csak a transzplantáció elötti időt amég a kemót kapja mínusz napokkal szokták számolni. Nekünk ez azt jelenti, hogy -9 napunk lesz és aztán az első napon kapja az őssejtet. Új módzsert hoztak a kemóba, azért tart ilyen sokáig. Először úgy volt, hogy csak 6 napik fogja kapni, de állítólag így csökkenek a kemó mellékhatásai. Szóval haladunk a tervek szerint. Ma és holnap még kapja a gyógyszereket, aztán egy nap pihi és utánna még 4 nap kemó, aztán egy nap pihi után, jövő hét pénteken megkapja a donort.



A Bazsi nagyon jól viseli, kis hős:-) Kicsit nyügis és olyan sírása van, amit nem tudok hova tenni mert még nem ismerem, így nem tudom megkülönböztetni, hogy fáj-e neki valami vagy csak elege van néha, vagy mind a kettő. A bőre egy kicsit kezd csúnya lenni, de szerintem ez még nem a kemó, hanem a fertőtlenítőszeré, amivel fürdik. Enni egyenlőre szünk szépen, bár este és éjszaka már nehézkesen ment a dolog.



Összefolynak már lassan a napok és napszakok, így nem tudom pontosan mikor mi történt. Ott benn a boxban pláne olyan érzése van az embernek mintha megállt volna az idő. Nem tudod, hogy éjjel vagy nappal van, teljesen elveszted az időérzéked, szegény Bazsám is kezd összezavarodni. Nagyon is nehezen megy az idő, lassan telik, mintha sokszor nem is haladna előre. Ez szörnyű!



Én most már kicsit jobban vagyok, fizikailag. Lelkileg már annyira nem mondanám. Nem gondoltam volna, hogy ennyire megvisel ez az egész. Pedig próbáltam felkészülni rá, de nagyon kemény. Sokszor kilátástalanság, pánik és félelem kap el.



A box kb egy 3 méter * 4 méteres szoba. Mindennek meg van a helye és nem mindegy, hogy mit hogyan fertőtlenítesz. HA leesik valami a földre, akkor azt nem szabad felvenni ki kell rugdosni. Csap nincs, így mosogatni nem tudzs, csak egy kis vízzel eltörölgetni. Alig vannak polcok. Egy kiságy van benn, egy kórházi kocsi a Bazsi cuccaival, egy szennyestartó, egy szemetes és három beépített polc, ja és egy beszerelt TV. Nekünk szülőknek csak egy szék és kész. Mindezt olyan környezetbe, ahol nagyon meleg párás a levegő, maszk, kesztyű, fejzsák és köppeny van rajtad. Nem tudod rendesen a gyereket megfogni és a zsinorok miatt az ágytól kb 1 méterre tudod elhozni, de lehet, hogy ez is túlzás. Enni, inni neked benn nem szabad, ha bármi kell kintről szólni kell, és fertőtlenítik. Totál kiszolgáltatottság...hát ez lesz az otthonunk, még kb 34 napig. Próbálok keresni jót benne, de nem nagyon találok. Egy dologba kapszkodom mindig, hogy legalább egész nap csak a Bazsával foglalkozom:-)



Holnap jön Anyukám, segíteni a háttérmunkákba, szombaton pedig a Peti érkezik. Már nagyon várom, hiányzik. Bár tulajdonképpen nem sokat fogjuk látni egymást a váltások miatt.



Azt hiszem röviden és tömören embertpróbáló ez az egész helyzet...és még benne sem vagyunk a javába!