2011. július 29
Ahogy ígértem is, nem hagyom abba a blog írását, hiszen ugyanúgy, mint már oly sok minden más, ez is valamennyire az életem, életünk részévé vált. Csak kicsit ritkábban kerül rá sor, amikor éppen van rá időm.
Az elmúlt két hétben rengeteg minden történt velünk és Bazsával. Azt hiszem estig itt ülhetnék, ha mindent részletesen le akarnék írni, amit nagyon szívesen meg is tennék.
Bazsi eredményei továbbra is szépek és biztatóak. Bár a tegnapi eredmény egy kis újabb aggodalomra adott okot, de azt gondolom ehhez hozzá kell szoknom, hogy nem lehet minden mindig tökéletes. Tegnap voltunk kontroll vizsgálaton és a véreredmények alapján Bazsinak az immunglobulinjai alacsonyak (ezek is az immunrendszer egyes összetevői). Nem tudom még biztosan, hogy ez normális-e, vagy csak esetleg egy átmeneti dolog, talán aggódnunk kell, mert csak hétfőn fogok tudni egyeztetni a doktor Úrral ezzel kapcsolatban. Azt tudom, hogy az immunrendszere még mindig gyenge, hiszen hosszú idő még a kemó után teljesen felépül, illetve addig még az immunszupresszív gyógyszert (kilökédésgátló, immunrendszer gyengítő) szedi, addig nem is lesz teljes, ezért is kellenek mai napig bizonyos óvintézkedések. Csak bízni tudok abban, hogy hétfőn jó híreket kapok és továbbra is minden rendben lesz, úgy, mint eddig.
Bazsival minden nap meg van a napi kis ritmusunk. Evésben, alvásban, játékban, számomra pedig plusszban a takarításban, lakás megfelelő tisztán tartásában. Úgy is mondhatnám, hogy szinte minden napunk ugyanabban az ütemben zajlik. Ez valamennyire jó, hiszen van egy rendszer, amiben élünk és ami által Bazsi is kiegyensúlyozottabb. Azért persze minden nap van valami kis extra, amivel feldobjuk a napunkat, hogy egészen pontosan fogalmazzak Bazsi produkál minden nap valami olyat, amivel biztosan feldobja a napomat még ha az nem is olyan jó napnak indul.
Fantasztikusan fejlődik:-) Nagyon büszke vagyok rá, hogy azok után, amin keresztül ment ilyen szépen és ügyesen fejlődik mindenféle értelemben. Nem tudom pontosan és, hogy őszinte legyek nem is nagyon foglalkozok azzal, hogy egy átlagos 13 hónapos gyermeknek mit kell már tudnia, de azt látom, hogy ő korának megfelelően kommunikál, mozog és él. Egyre többet sétálgatunk és már néha-néha pár lépést egyedül is megtesz. Természetesen mi sem kerüljük el az ezzel a folyamattal járó eséseket, amik sokszor sírásba torkolnak, de azért mindig igyekszünk nagyon odafigyelni rá.
Bazsi szemmel láthatóan nem tette még túl magát a történteken lelkileg. Valószínűleg ennek az is lehet oka, hogy még én sem tudtam teljesen magam mögött hagyni az elmúlt időszak eseményeit és ez rá is kihatással van. De megpróbálunk megtenni mindent annak érdekében, hogy ilyen szempontból is segítsük és támogassuk őt. Nagyon sokáig éjszaka problémáink voltak, amik még mindig nem oldottak meg teljesen csak másként jelentkeznek. Eleinte egyértelmű félelemmel és talán rémálmokkal sírt fel többször éjszaka. Ez úgy néz ki kezd megoldódni nagyrészt egy segítségnek köszönhetően. Egy újabb "terápiával" egészítettük ki Bazsi életét. Hetente egyszer egy hölgy érkezik hozzánk, aki hangtálak segítségével próbálja helyreállítani Bazsi lelki egyensúlyát. Hogy ki hisz benne és ki nem, az már más kérdés, de azt gondolom, hogy segít Bazsinak és, ami biztos élvezi is:-) Igazi kis zenész lélek...azt hiszem volt kitől örökölnie:-)
Egy pár napot mi is kikapcsolódtunk, ketten a Petivel. 4 nagyon szép napot eltöltöttünk Horvátországban, egy kempingben. Ránk fért már egy kis pihenés és kikapcsolódás. Nagyon jó volt minden, csak nagyon rossz volt Bazsi hiánya. Aggodalmaim csak az első napon voltak, hogy vajon minden rendben lesz-e, de mivel tudtam, hogy jó kezekben van és a Nagymama, Nagypapa vigyáz ár így aggodalmaim ezzel kapcsolatban hamar elmúltak. Egyszerűen csak a hiány volt nagyon rossz, hogy nincs ott velünk. Főleg, hogy a kemping tele volt kisgyermekes családokkal és ilyenkor mindig felerősödtek bennem anyai ösztöneim...de azt gondolom Petiben is az apai ösztönök:-) Fantasztikus érzés volt az az öröm, amivel fogadott minket miután hazaértünk, kimondhatatlan érzés:-)
Ahogy ígértem is, nem hagyom abba a blog írását, hiszen ugyanúgy, mint már oly sok minden más, ez is valamennyire az életem, életünk részévé vált. Csak kicsit ritkábban kerül rá sor, amikor éppen van rá időm.
Az elmúlt két hétben rengeteg minden történt velünk és Bazsával. Azt hiszem estig itt ülhetnék, ha mindent részletesen le akarnék írni, amit nagyon szívesen meg is tennék.
Bazsi eredményei továbbra is szépek és biztatóak. Bár a tegnapi eredmény egy kis újabb aggodalomra adott okot, de azt gondolom ehhez hozzá kell szoknom, hogy nem lehet minden mindig tökéletes. Tegnap voltunk kontroll vizsgálaton és a véreredmények alapján Bazsinak az immunglobulinjai alacsonyak (ezek is az immunrendszer egyes összetevői). Nem tudom még biztosan, hogy ez normális-e, vagy csak esetleg egy átmeneti dolog, talán aggódnunk kell, mert csak hétfőn fogok tudni egyeztetni a doktor Úrral ezzel kapcsolatban. Azt tudom, hogy az immunrendszere még mindig gyenge, hiszen hosszú idő még a kemó után teljesen felépül, illetve addig még az immunszupresszív gyógyszert (kilökédésgátló, immunrendszer gyengítő) szedi, addig nem is lesz teljes, ezért is kellenek mai napig bizonyos óvintézkedések. Csak bízni tudok abban, hogy hétfőn jó híreket kapok és továbbra is minden rendben lesz, úgy, mint eddig.
Bazsival minden nap meg van a napi kis ritmusunk. Evésben, alvásban, játékban, számomra pedig plusszban a takarításban, lakás megfelelő tisztán tartásában. Úgy is mondhatnám, hogy szinte minden napunk ugyanabban az ütemben zajlik. Ez valamennyire jó, hiszen van egy rendszer, amiben élünk és ami által Bazsi is kiegyensúlyozottabb. Azért persze minden nap van valami kis extra, amivel feldobjuk a napunkat, hogy egészen pontosan fogalmazzak Bazsi produkál minden nap valami olyat, amivel biztosan feldobja a napomat még ha az nem is olyan jó napnak indul.
Fantasztikusan fejlődik:-) Nagyon büszke vagyok rá, hogy azok után, amin keresztül ment ilyen szépen és ügyesen fejlődik mindenféle értelemben. Nem tudom pontosan és, hogy őszinte legyek nem is nagyon foglalkozok azzal, hogy egy átlagos 13 hónapos gyermeknek mit kell már tudnia, de azt látom, hogy ő korának megfelelően kommunikál, mozog és él. Egyre többet sétálgatunk és már néha-néha pár lépést egyedül is megtesz. Természetesen mi sem kerüljük el az ezzel a folyamattal járó eséseket, amik sokszor sírásba torkolnak, de azért mindig igyekszünk nagyon odafigyelni rá.
Bazsi szemmel láthatóan nem tette még túl magát a történteken lelkileg. Valószínűleg ennek az is lehet oka, hogy még én sem tudtam teljesen magam mögött hagyni az elmúlt időszak eseményeit és ez rá is kihatással van. De megpróbálunk megtenni mindent annak érdekében, hogy ilyen szempontból is segítsük és támogassuk őt. Nagyon sokáig éjszaka problémáink voltak, amik még mindig nem oldottak meg teljesen csak másként jelentkeznek. Eleinte egyértelmű félelemmel és talán rémálmokkal sírt fel többször éjszaka. Ez úgy néz ki kezd megoldódni nagyrészt egy segítségnek köszönhetően. Egy újabb "terápiával" egészítettük ki Bazsi életét. Hetente egyszer egy hölgy érkezik hozzánk, aki hangtálak segítségével próbálja helyreállítani Bazsi lelki egyensúlyát. Hogy ki hisz benne és ki nem, az már más kérdés, de azt gondolom, hogy segít Bazsinak és, ami biztos élvezi is:-) Igazi kis zenész lélek...azt hiszem volt kitől örökölnie:-)
Egy pár napot mi is kikapcsolódtunk, ketten a Petivel. 4 nagyon szép napot eltöltöttünk Horvátországban, egy kempingben. Ránk fért már egy kis pihenés és kikapcsolódás. Nagyon jó volt minden, csak nagyon rossz volt Bazsi hiánya. Aggodalmaim csak az első napon voltak, hogy vajon minden rendben lesz-e, de mivel tudtam, hogy jó kezekben van és a Nagymama, Nagypapa vigyáz ár így aggodalmaim ezzel kapcsolatban hamar elmúltak. Egyszerűen csak a hiány volt nagyon rossz, hogy nincs ott velünk. Főleg, hogy a kemping tele volt kisgyermekes családokkal és ilyenkor mindig felerősödtek bennem anyai ösztöneim...de azt gondolom Petiben is az apai ösztönök:-) Fantasztikus érzés volt az az öröm, amivel fogadott minket miután hazaértünk, kimondhatatlan érzés:-)
