Helló Mindenki!
A mai nap számomra egy nagyon nehéz és mély érzelmeket dúsított nap volt. Gondolkodtam sokat, hogy írjak-e ma, mert nehéz róla beszélni.
Nap eseményei:
Ismét sajnos nehéz éjszakánk volt Bazsával. Mintha mára ez lenne a saját kis napirendje, remélem el fogja hagyni.
0:00-kor felébredt és ettünk egy jó, én nagyon örültem mert félálomba evett és gondoltam reggelig nyugi lesz. Sajna nem így lett. háromóráig folyamat nyüszögött mintha fájna a pocija.
3:00-kor felsírt. Ekkor a Niki tanácsára megteáztattam. Visszaaludt de már csak mellettem. Szegényembe 0-24-ig nyomatják a gyógyszert meg az infúziót úgyhogy elég nehéz volt magam mellé rakni de megoldottuk és 4:45-ig hibátlan volt minden. Ekkor tisztába tétel, átöltözés, kaja, rutin vizsgálatok ( vérnyomás, szaturáció, testhő ), majd evés. Természetesen teljesen magához tért. Fél hatkor vérvétel alvás közbe. Mellettem feküdt a gyerek. Nem semmi.
7:00 ébresztő. ááááááá!!!
Nemsokára jött a Niki és én átmentem a Déméterbe összepakoltam a cuccomat és siettem vissza , hogy minden percet együtt tölthessünk, mert nekem haza kellett jönnöm és ezeket a sorokat itthonról írom már.
Bazsa rendkívül jó állapotban volt már ma, CRP-je már kettes és a vérszegénység is stagnál, úgy, hogy délután is megcsapolták. Ezért egyenlőre megúsztuk a vértranszplantációt. A hasmenés és a nyafi az még mindig megvan de fizikálisan kezd teljesen a régi lenni. Nagyon eleven.
Délután anya elment venni egykét dolgot és mi megint egy nagyot pihentünk. Rajtam feküdt a kisember és én csak simogattam, és raktároztam az élményt. Rengeteg képet csináltunk ma.
Fürödtünk is egyet aztán eljött az idő el kellett indulnom haza. Szörnyű volt soha nem éreztem még ilyet. Nagyon nehéz volt... Tudjátok én már csak a BOX-ba fogok vele találkozni, most legalább 5-6 hétig nem fogom érezni a kis bőrét, mert nekünk gumikesztyűbe és maszkba kell lenni. Nem érezhetem a haját mert, nem lesz neki, mert letolják kis kopaszra szóval nehéz ilyen búcsút venni. Nem tudom milyen állapotba lesz mikor visszaérek. Hát nem egyszerű. Aggódok értük!
Holnap reggel mentő átviszi őket a Heim Pál kórházba megcsinálják az elmaradt vizsgálatokat és ha minden ok kedden elrajtolunk.
Mára ennyi jó pihenést nektek, és szép hetet!
Csak keresem én is a szavakat...megható és annyira át tudom érezni, mintha ott lennék én is...biztosan nem könnyű! De az, hogy a kis Hősünk ilyen nagyon jól tűr mindent, az nagyon nagy szerencse! Úgy küzd, mint egy kis oroszlán! Büszke vagyok Rátok!
VálaszTörlésÉs hát a képek....édespofijú-mosolygós-csudabogyó! :) Tündérszép! Látszik rajta, hogy a megpróbáltatások ellenére is igazi Harcos! Ahogy a szülei is! Vigyázzatok magatokra, sok ölelés és puszi!!