34.-35.-36. nap: Sok minden történt

2011. április 23

Először is elnézést kérek minden aggódó olvasótól, hogy 3 napja nem írtam semmit. Nincs semmi gond, sőt minden nagyon jól halad:-) Annyi minden történt az elmúlt napokban, hogy sajnos egy perc időm nem volt leülni a gép elé és írni. A másik pedig, hogy a jó történések ellenére sajnos rajtam egy elég nagy mély pont hatlamasodott el, amit talán mára sikerült leküzdenem, vagy legalább is haladok annak irányában. Szörnyű volt megélni, hogy eljött az újabb lépcső a szabadság irányába, amire vártunk én pedig olyan mély ponton vagyok, amilyenben már régen és nem tudom megélni az örömöket. De ennek most már véget vetek:-)

Tegnap előtt megtörtént az, amire már több, mint egy hete vártunk. Megüresedett a hely a 20-as épületbe így átkerülhettünk. Az első nagy öröm után a költözés nagyon megviselt. Az egyik ok az volt, hogy délben kaptuk meg az információt, hogy költözhetünk olyan három óra körül és végül 2 órára lett lecsökkentve az idő. Szóval nagyon gyorsan és végiggondoltan kellett mindent összeszednem, ügyelve közben a Bazsi gyógyszereire és étkezésére. A másik, hogy Bazsi nagyon rosszul viselte az öltözést és a maszkot. Amíg átértünk háromszor tépte le magáról a maszkot és egy folytában feszengett a kezemben ja és közben kétszer lekakilt. Szóval kemény volt.

Este nagy meglepetés fogadott minket. Bár péntekre vártuk de csütörtök délután megérkezett apa:-)) Majdnem kibújtam a bőrömből örömömbe. Az este aztán nehéz kérdés elé állított mert Mama már nagyon fáradt volt így nem akartam, hogy ő megint benn aludjon de ugyanakkor szívesen együtt töltöttük volna az éjszakát. Végül Mama meggyőzött, hogy bírni fogja és bírta is:-)

A tegnap délelőtt nagyon szépen eltelt. Elmentünk kicsit csavarogni a Petivel. nagyon jól éreztük magunkat. Aztán Mama haza ment vonattal. Délután pedig megtehettük első sétánkat a szabadban. Annyira vártuk ezt a pillanatot. Sajnos nem igazán sült el minden úgy ahogy azt elképzeltük. Bazsi ugyanis nagyon nehezen viselte továbbra is a sétával járó kötelezettségeket (sapi, maszk és kesztyű). Ez pedig teljesen kiborított engem. Sajnos az örömömet felül múlta az aggódás. Így estére teljesen összeomlottam és még a hab a a tortán, hogy megbántottam és elrontottam a Peti örömét is pedig ezt nagyon nem akartam.

Az a baj, hogy a több hetes bezártság és szigor után kaptunk egy kis szabadságot és hirtelen nem tudtam kezelni a helyzetet. Nem tudtam, hogy mi tesz jót neki és mi nem. Hogy mi lesz ha letépi magáról a maszkot. Persze megint az információ hiány volt a gond, ugyanis miután megtudtam mindent, amit akartam ezzel kapcsolatban úgy döntöttem nem idegeskedek mindene hiszen az senkinek nem használ. Így ma már sokkal könnyebben kezeltem ezt a helyzetet.

Ma már nem csak sétálhattunk de méga Démétér házban is tölthettük a délutánt:-) Nagyon klassz volt minden leszámítva a Bazsi viselkedését öltözés és pelenkázás alatt. Azt hiszem már neki is elege van a macerából, ami megérthető plussz még egy kicsit el is lett kényeztetve az állandó kézben tartással. Azt hiszem lesz feladatunk nevelés terén:-)

Az eredmények nagyon jók és Bazsi továbbra is jól érzi magát. Azt mondta ma a doktor Úr, hogy már "ambuláns" betegként kezelnek minket, ami azt jelenti, hogy csak hetente kétszer vesznek vért:-) Láza nincsen már napok óta, és a GVH sem jelentkezik. Úgyhogy nagyon szépen alakulnak az eredményeink:-)

Ahogy ígértem csatolok képeket és megpróbálok ismét minden nap írni!