2010. november 15., hétfő

Újra itt

2010. november 15

A mai napon már jelentkezett drága Nati barátnőm, hogy reméli nincs semmi baj, hiszen már két napja nem írtam a blogra...őt is és ez úton mindenkit megnyugtatok, nincs semmi baj:-) A magyarázat igen egyszerű. Ezt a hétvégét a barátaimnak, a családomnak és magamnak szenteltem teljesen kikapcsolva és némileg elfeledve a problémáimat! Elnézést kérek mindenkitől, akinek csalódást okoztam ez által de szükségem volt végre pár napra, maikor nem törődök a gondjainkkal. Tudom, hogy nem menekülhetek el a problémák elől, ezzel teljesen tisztában vagyok, de néha szükségem van egy kicsit arra, hogy ne gondoljak erre a sok szörnyűségre, ami körülöttünk van! Ha pedig írok a blogra, akarva akaratlanul eszembe van minden, aminek ilyenkor nem kell. De egy kicsit feltöltődve újra itt vagyok, itt vagyunk:-)

A Bazsival minden rendben van. Apa vigyázott rá péntek este, amíg én kicsit barátnőimmel, 1 év után elmentem kicsit bulizni. Ez úton is köszönöm csajok...nagyon jól éreztem magam..bár egy darabig elég volt, hiába én is öregszem:-) Meg hát Anya lettem:-) De azért köszönök mindent, főleg, hogy nem hoztatok fel egész este olyan témát, amiről nem akartam beszélni. Szeretlek titeket!!!
Apa hősiesen kitartott kis Manónk mellett. Bár kicsit kihasználta Manócska, hogy nem vagyok itthon és ő is bulizott este...nem nagyon hagyta apát alukálni. Így azt hiszem nem túlzás kijelenteni, hogy majdnem, hogy fáradtabb volt , mint én:-)

A nyűgösség egy kicsit enyhül. Ma már egész keveset volt sírdogálás, és sokat játszott a Drágám!Ma már felhúztunk egy rugit, amit Viki nénitől kaptunk..köszönjük szépen, nagyon édik vagyunk benne:-)

Vasárnap apa hozott egy kengurut a vásárból, amiben ma egy kicsit sétáltunk is, persze szigorúan emberektől mentes helyen. Nagyon klassz volt:-) Ki kell még használni ezeket a szép napos időket!

Holnap délben ismét indulunk Pestre! Szerdán reggel lesz vérvétel és persze két kezelés. Remélem, hogy szerdán este már újra együtt leszünk itthon!

A hétvégére elkészült az előszobánk! Már csak egy festés hiányzik, de lényegében kész van. Köszönetet szeretnék mondani itt is a Nagybácsinak és mindazoknak, akik segítettek!

Holnap tehát ismét útra kelünk...de csak is nagyon POZITÍVAN!

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése