Egy különös ünnep

2010. október 23

Egy mások számára talán teljesen átlagos nap volt a mai...de számunkra nem az. Mostanában sajnos ritka pillanatok egyike, amikor együtt lehetünk hármasban vagy akár többen is. Ez egy szép nap, talán röviden ennyit is írhatnék, és be is fejezhetném soraimat, de azért ennél kicsit bőbeszédübb vagyok.

A reggeli TV-nézés elmaradt, valahogy Manónak nem volt kedve hozzá. Helyette apával "szerelmet vallottunk egymásnak" :-) Összedugtuk buksinkat és örültünk egymásnak. Talán így jellemezné Manó röviden a ma reggelt, ha tudna beszélni:-)

Már tegnapi nap során is felfedeztük, hogy a két kezünk mellé most már két lábunk is nőtt:-) Mint egy kis bogár dülöngél jobbra-balra, keresve a lábacskáit, amit néha néha meg is talál. Már a Nono nénitől és Tomi bácsitól kapott játékot is kezdjük értékelni, most már nagyon érdekes nekünk, hogy valami csudi színes dolog van a kezünkön és a lábunkon.

Délelött megérkezett a nagyi és a papa. Azóta szinte csak velük játszom és alszom a kezükben, akkorát, hogy anya már meg is ilyed, hogy valami baj van. De azért huncutkodom is sokat és persze rengeteget jár a szám, bár a körülöttem levők nem mindig értik, hogy mit is akarok!

Egy különös ünnep nap volt a mai. Sajnos számunkra már különös pillanatok ezek, amikor együtt lehetünk, de reméljük, hogy MINDIG TÖBB LESZ EZEKBŐL:-)