2011. május 20
Ma rádöbbentem arra, hogy mennyire nagyon álásnak kell lennem azért, hogy Bazsi ilyen jó állapotban van és nem azon nyavalyognom, hogy jaj még enni ideig itt kell lennünk... amikor annk idején tavaly szeptemberbe Pestre kerültünk egy elég rossz széria volt éppen a transzplantációs osztályon és ezért elég ijesztőnek is tünt a helyzet. Amikor most feljöttünk akkor minden eset nagyon jó eredménnyel végződött, ami minden más mellett nagyon nagy bizakodásra adott okot. De már annyi ideje vagyunk itt, hogy sajnos számítani lehetett arra, hogy előbb utobb találkozunk negatív eseményekkel is. Sajnos ez az elmúlt napokban bekövetkezett. Az egyik, amit nem akarok részletezni annyira megviselt, hogy ma amikor saját szememmel is szembesültem vele - mert beszélnem kellett a doktor Úrral - eegyszerűen elsírtam magam. Bár szinte nem is beszéltem a szülőkkel de a jelenet amit láttam annyira megérintett, hogy csak arra tudtam gondolni hálásnak kell lennem, hogy az én kicsi fiam jól van!!!
Az elmúlt két nap a szokásos napirendünkben telt el. Bazsi tegnap éjszaka nagyon keveset aludt, feltételezhetően a foga miatt továbbra is, mert mára már teljesen, szemmel láthatóan kibújtak neki. Bízok beene, hogy most egy darabig hagyják azok a pici fogacskák, mert már nagyon megszenvedjük mind a ketten.
A naygvérkép eredmény mára lett meg. Nagyjából , mondhatni, hogy a leglényegesebb értékeink rendben vannak, csak a májenzimek emelkedettek kicsit de arra kaojuk most ismét a gyógyszert és a kálium szint lett alacsony, úgyhogy egy pár napig, most az is pótolva lesz.
Peti ma meglepetésből feljött hozzánk:-) Céges ügyeket kellett intéznie így beugrott egy pár órára. Bazsa is és én is nagyon örültünk neki:-) Már alig várjuk, hogy holnap itt legyen és amit még jobban várunk az a jövő hét, amikor 4 napra hazamehetünk:-) Már nagyon be vagyok zsongva. 3 hónap után nem is tudom milyen érzés lesz hazamenni. Amikor szeptemberben mentünk haza 1,5 hónap után úgy éreztem mintha egy hosszú nyaralásból érnénk haza, most aztán gondolom pláne így lesz. Csak az a rossz, hogy utánna megint vissza kell jönnünk, de akkor már "csak 1 hónapra" ha minden jól megy!
Már most egy csomó programot besűrítettünk a Petivel. Bár tudom, hogy nem lehet most hirtelen 4 nap alatt bepótolni az elmúlt 3 hónapot, arra lesz még időm és alkalmam amikor végleg hazamehetünk, de valahogy mégis mindent szeretne az ember:-)
Most megyek mert lassan ébred Manó! Ismét képekkel búcsúzom!
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése