2011. május 03
Azt hiszem kétféle ember van a világon. Az egyik, aki átlagos életét élve szinte semmi különös esemény bekövetkezése nélkül éli le az életét. A másik, akivel pedig mindig történik valami, feltételezhetően nem ok nélkül. Azt hiszem bizton állíthatom, hogy Manó, a Peti és én nem az első kategóriába tartozunk.
Ma reggel jött hozzánk ismét a Tiba. Megkértem, hogy a pocira koncentráljunk a mai kezeléssel, mert Bazsi továbbra is rengeteget kakil és sokat fáj a hasa. A kakikat egyértelműen a betegségből adódó hasnyálmirigy probléma okozza, azonban a pocak fájással és annak következményeképpen létrejövő pukisorozattal már kevésbé vagyok kibékülve, hiszen sosem volt Bazsi az a kifejezett pocak fájós fajta. Arra az elhatározásra jutottam, hogy előveszem rég nem használt, kissé már megkopott anyai ösztöneimet hiszen az utóbbi időben inkább hallgattam az orvosokra, akikben 100%-os bizalmam volt, mint magamra. Így hát arra az elhatározásra jutottam, hogy Bazsit ismét leszoktatom a cukorról. Az utóbbi napokban erőteljesen rákapott a Drágám a kórházban készített baba teára, aminek örültem, mert folyadék az kell. Annak viszont kevésbé, hogy tele van cukorral. Így ma már a saját kis teáját kezdtem el délután adni, amiből folyamatosan kivonom a cukrot. Remélem az ösztöneim nem mondanak csődöt.
Miután a Tiba elment mennem kellett az ambulanciára a nagy vérkép eredményéért, ahol egy jó és egy rossz hírt is kaptam. Szerencsére a rossz hír nem a Bazsi egészségével kapcsolatos. Azt hiszem lassan már fogalmazhatok így, hogy egészség:-) Szóval az eredmények rendben vannak. Kicsit a máj értékek magasabbak de most már azok is javultak. Minden más tökéletes:-) A rossz hír, hogy Maminak szigorúan mennie kellett. Nem lehet tudni biztosan, hogy csak megfázott-e, a sorsot pedig nem szabad kísérteni, mert egy megfázásos vírus most nagyon odavágni a Bazsi gyógyulásának. Így, ahogy visszaértem összepakolt és ment is. Szóval most egyedül vagyunk. Ez nem is lenne gond, mert a Démétér házban minden meg van, ami a kényelmünket szolgálhatja, csak mivel ambuláns betegek vagyunk már, ezért mindent magunknak kell beszerezni. Vagyis ha gyógyszer kell, vagy valami elfogy, például pelenka, akkor nekem kell elmenni venni. Bazsit pedig evidens, hogy nem vihetem magammal. Szerencsére Peti Anyu gyorsan intézkedett és holnap reggel már itt is van.
Imádkozom azért, hogy Bazsi állapota továbbra is ilyen jó maradjon, és hogy tényleg csak egy megfázással álltunk szembe.
Kicsit hibáztattam magam, hogy nem előbb jártam utánna a dolognak, mondjuk tegnap este, de aztán rájöttem, hogy továbbra se tusom megvédeni mindentől, bármennyire szeretném.
Ma már kicsit jobban vagyok lelkileg, azt hiszem. Egyszerűen megembereltem magamat és kész. Ameddig kell maradunk és semmi másra nem gondolok, csak azt teszem, ami a fiamnak a legjobb!!!
Ha bármit be kell szerezni, akkor szólj nyugodtan! Ott dolgozom a kórházhoz közel, munka után bármit be tudok szerezni és elvinni Nektek.
VálaszTörlésValamint szívesen főznék Nektek, nem tudom mit esztek napközben, de a kórházi koszt nem túl jó, heti 1-2x simán megoldható :)
Írj e-mailt, és konzultálunk, hátha tudok valamiben segíteni.
Facebook-on megírom a címemet.
Puszi Nektek: Nyisztor Adri