Eljött az idő

2011. február 22

Hittünk és még mindig hiszünk a csodában, még ha néha rögös úton is kell elérnünk azt!

Már napok óta készülök arra, hogy leírjam mi is történt velünk Szlovákiába a gyógyítónál. Tegnap este érett meg bennem, hogy a történteket végre szavakba öltsem, mert azt gondoltam sikerült feldolgoznom. Sajnos úgy alakult, hogy tegnap este nem tudtam Internet közelbe jutni...de mindez már nem számít...

Ma érkeztünk haza Pestről, az utolsó kontroll vizsgálatról. Talán nagyon döbbenettel és még inkább lesújtva mint eddig bármikor. Úgy éreztem, ahogy eddig is mindig rákérdezek a vizsgálat végén a következő időpontra és transzplantációra, hogy hogy áll. Megkaptam a választ, olyan választ, amire már egy ideje készülünk, de mégis lesújtó volt a hirtelensége, a közelsége. Jövő héten megkezdik a Bazsi transzplantációját. Egyenlőre semmi biztosat nem mondtak, csak annyit, hogy a vizit után telefonáljak és akkor már biztos időpontot mondanak. 5-kor felhívtam hát őket és megkaptam a választ. Jövő hét hétfőn elkezdődik minden.

Szavakba nem tudom ölteni, hogy mit érzünk mind a ketten a Petivel. Nem tudjuk egyenlőre feldolgozni. Persze tudtuk, hogy egyszer bekövetkezik, de amikor ilyen hirtelen és ilyen hamar akkor már nagyon nehéz feldolgozni. Azt hiszem aludnunk kell egyet arra, hogy össze tudjuk szedni magunkat, mindenféle értelembe, hiszen van 4 napunk, hogy elrendezzünk itthon mindent, hogy felkészüljünk lelkileg és összepkaljunk mindent, amit kell. Ez most a feladat!

Hogy mi is vár ránk?
Hétfőn transzplantációs vizsgálatok lesznek (vérvétel, ultrahang, röntgen stb.). Kedden vagy még hétfőn kapni fogunk egy tájékoztatást mindazzal kapcsolatban részletesen, hogy mi is vár ránk, és persze ezek után belegyezésünket kell adnunk az egész beavatkozásra. Szerdán átkerülünk egy másik kórházba, ahol felkészítenek minket a másnapi műtétre, a központi kanüt beültetésre. A Bazsi állapotától függően vagy pénteken már elkezdődik az egész transzplantációs folyamat, vagy a hétvégét még megkapjuk.
A transzplantáció első része, hogy bekerülünk a 3*3 méteres steril boxba, ahol 8 napon keresztül kemóterápiával kiölik a Bazsi összes maradék sejtjét. Egy pihenő nap után az úgy nevezett első napon megkapja a donort. Ettől az úgy nevezett nulladik naptól megkezdődik a visszaszámlálás a célig! Az első 30 nap a steril boxban majd még 70 kritikus nap, amit valószínűleg Pesten kell töltenünk. Ezek után ha minden jól megy hazajöhetünk és itthon az addig kialakított félsteril környezetbe további fél évet vagy egy évet kell eltölteni. Az időpontok nem fixek, minden a Bazsi állapotától függ. Röviden ez vár ránk!! Részletekbe most inkább nem megyek bele, úgyis mindig megírom majd!

Szerencsére a Peti munkahelyén nagyon megértőek, és aranyosak, rugalmasak így a legkritikusabb időszakot velünk töltheti fenn Pesten. Ez kb. az első 3 hét. Nagyon hálás vagyok érte, mert ekkor nem szeretnék senkit kitenni annak, ami történni fog. Éppen elég lesz nekünk. A nagyszülőket is megkértem, hogy akármilyen nehéz, addig még nem látjuk olyannak a helyzetet ne jöjjenek fel, mert nem kell, hogy így lássanak minket. Még egyszer köszönöm az Ágotának és a Nándinak is, hogy megadták ezt a lehetőséget nekünk, hogy együtt, egymást segítve lehetünk együtt Pesten.

Elmondtam ma a Bazsinak, hogy nagyon szeretjük mi is és még sokan és neki még nagyon nagyon sok dolga van az életbe. Nehéz időszak vár rá, de mi ott leszünk vele és segítjük, amiben csak lehet. Erősnek kell lennie és küzdenie, mert az a cél, hogy teljes életet élhessünk, hárman együtt boldogan.

Nagyon nehéz most összeszedni a gondolataimat és leírni mindazt, ami bennem van, vagy amin keresztül megyünk! Egy biztos, akármilyen nehéz is és akármennyire hittünk abban, hogy mindezt elkerülhetjük, és most hirtelen érintett minket, most csak azt a célt kell látnunk magunk előtt, hogy minden rendben lesz és a Bazsi csontvelője rendbe fog jönni!!!

Ez úton szeretném megköszönni mindenkinek, aki olvassa a blogot és segített eddig is minket a sok pozitív gondolataival, és minden családtagnak, barátnak, ismerősnek, szervezetnek, hogy eddig is segítettek minket! Hálás vagyok azért, hogy mikorra eljutottunk idáig addigra a kezeléseknek és a rengeteg szeretetnek köszönhetően a Bazsi olyan jó állapotba lehet, amilyenbe van, ezzel is növelve a sikeresség esélyeit!

Igyekszem az elkövetkező időben olyan gyakran, amilyen gyakran csak tudok és időm, és energiám engedi írni a blogra...