Pár boldog, szép nap

2011. január 17

Napok óta szép pillanatokat élünk meg. Nagyjából minden rendbe körülöttünk és Bazsi is jól érzi magát minden rendben van!

Tegnap végre kimozdultunk. A jó idő olyan nekünk, mint a megváltás. Zárt térbe sok ember közé nem lehet vinni a Bazsit, sőt nagyjából sehova nem vihetjük, mert mindenhol fertőzés veszély a számára, azok a helyek, ahol emberek vannak. De a jó időnek köszönhetően végre legallább sétálhatunka friss levegőn egy kicsit. Tegnap tehát felmerészkedtünk a Tettyére. Nem mondom, hogy nem volt senki, de szabad levegőn voltunk és persze tömegbe nem toltuk. Leszámítva az állandó aggódásomat, hogy nem fázik-e a Bazsi, végre kiszabadultunk és felszabadultunk a négy fal közül. Nagyon jó volt, úgy sétálni a többi babakocsis pár mellett, hogy mi is egyek voltunk közülük. Érdekes ellentét. Az ember egész életében küzd azért, hogy különleges és más legyen, mint bárki más. Most viszont elmondhatatlan jó érzés volt kicsit eljátszani azzal a gondolattal, hogy mi is olyanok vagyunk, mint bárki más körülöttünk.
Úgy gondolom Bazsi is jól érezte magát, mert a séta alatt nagyot pihent és igazán kiegyensúlyozott esténk és éjszakánk volt. Tényleg boldoggá tett minket ez a lopott kis órácska, úgy gondolom mind a hármunknak.

Napok óta ismét rosszabbodott kicsit a Manó bőre, de most egy kis szárazságot kivéve a nyakán és a szája környékén, amit a fogzásnak köszönhető intenzív nyálzásnak tudok be, megint minden rendben. Azt hiszem kicsit átestünk a ló túlsó oldalára és azt gondoltuk, bőven elég a sterilizált víz, és nem kentük napokig semmilyen krémmel. Azt gondolom bebizonyosodott, hogy a hidratálás, sima egyszerű vitaminos krémmel így sem árt. Plussz még levesebb folyadékot is ivott az elmúlt napokban a fogacskák miatt. Most ere is nagyon odafigyelünk.

Apropó fogak. Hálás vagyok azért, hogy az elmúlt napokban, mióta hazajöttünk Pestről kicsit csillapodott a fájdalma a Drágámnak. Annyira sajnálom, amikor sír-sír és nem tehetek semmit, a fájdalomcsillapítót és a fogpasztát kivéve. Az csak a plussz hab a tortán, hogy az éjszakákat kikillódjuk. Szóval fogacska fájdalom kicsit enyhült, de a fogacskák édesen kibújtak. Kettő alul, napról, napra jobban látszik, nagyon édi:-) Mint egy kis egérke fog...imádom:-) Egész nap nézegetem neki.

Bazsa megtanulta az ölelést és a puszilgatást. Amikor felveszem, rögtön a nyakamba kapaszkodik, mint egy kis majmóca és puszit ad az arcomra:-) Na ezek a pillanatok feledtetik velem a problémákat és a fáradtságot.

Jubiláltunk a héten. Elértük a 6 kilót:-))) ... vagyis már hivatalosan is a 3-as pelenkát hordjuk, ami nagy szó:-)

Kedves Fogtündér! Kérlek továbbra is add, hogy könnyen birkozzon meg a kisfiúnk a fogzás nehézségeivel!!!