2012. január 29., vasárnap

309-316. nap: Egy kis harci pracli

2012. január 29

Megszereztük életünk első olyan kis sérülését, ami már csak "gyógyult gyerekeknek"lehet, ahogy azt a Kállay doktor Úr fogalmazott.

Bazsival csütörtökönként egy korai fejlesztő programba kezdtünk el járni. Ezek a napok általában úgy néznek ki, hogy reggel 8 órakor elmegyünk a foglalkozásra, aztán pedig a Mamámhoz megyünk fel és amíg Apa nem végez a munkával, addig ott vagyunk. Ez ezen a héten is hasonlóképpen történt, csak egy kis balesettel spékelve. Mamáméknál mikró kicsit erősebb, mint nálunk, Bazsinak pedig nagyon "anyás napjai" vannak mostanság. Éppen egyik kezembe kisfiamat tartottam a másikkal pedig vette ki az ebédjét a mikróból mire Bazsi belekapott és szétfröcskölte a forró kaját. Minden olyan lett, de kárát csak szegény kis keze látta. Gyorsan elláttam legjobb tudásom szerint, még a gyógyszertárat és a doktor Nőt is felhívtam mitévő legyek. Persze mondanom sem kell, hogy teljesen leli beteg lettem, annak ellenére, hogy tudom, hogy ilyen bárhol előfordulhat.
Este a körzeti doktor Nő jött hozzánk, mert Bazsi a következő oltását kapta volna. Sajnos nem kapta meg mert helyette a sebészeti ügyelete kötöttünk ki. Másodfokú felszíni égési sérülés. Úgyhogy,most van megint egy "babánk", csak ez most nem lesz olyan sokáig, mint az előző.
Azt hiszem biztosan állíthatom, hogy én és a Peti nehezebben viseltük - főleg én- mint a Bazsi. Amikor megtörtént kicsit sírt de utána, mintha misem történt volna játszott tovább:-)
Ez hát az első normális "harci sérülésünk" rövid története.

Már régóta el szerettem volna mesélni, hogy Bazsival egy ideje járunk egy mondókás programra,ami nagyon hatással van rá. Az jutott eszembe a napokban, hogy milyen jó is volna, ha ezek a mondókák eljuthatnának valahogy a kórházban lévő gyerekekhez és szüleikhez. Nekünk annyira feldobja a napjainkat és biztos vagyok benne, hogy nekik, nektek is sokat segítene. Így hát arra gondoltam, hogy egyrészt berakom ide a linket, ahol elérhetőek az Interneten is ezek a mondókák. Másrészt megpróbálom valahogy eljuttatni ezeket a mondókákat a kórházakba. Nekem is van már ötletem, hogy hogyan de ha valakinek van még valami ötlete az szívesen veszem.
A mondókás program linkje: http://www.kerekito.hu/

Búcsúzóul rendhagyó módon most két videót szeretnék megosztani veletek,ami rólunk készült. Az egyiken sajnos azén kevésbé csengő énekhangom hallatszik, mert szoktunk Bazsival így játszani, hogy ő táncol én éneklek, úgyhogy ezért mindenkitől elnézést érek, hogy hallgatni kell:-)))

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése