Az elmúlt időszak eseményei...
Az első és legnagyobb esemény kis családunk életében, hogy megtörtént a várva várt nyaralás. Amennyire vártuk olyan hamar el is telt, bár ezzel mindenki így van, úgy gondolom. Egész évben hajtunk, gürizünk és csak 1 hét jut arra, amit az ember kis családjával együtt tud tölteni. De azért félreértés ne essék egy kicsit sem panaszkodom, mert van akinek ez sem adatik meg. A nyaralás nagyon klassz volt. Úgy is mondhatnám jó helyen voltunk jó időben:-) Mindennap fürdés a tengerben, még nekem is, ami nagyon szó, aki ismer tudja mire gondolok. Jó kis vacsorák, játék a gyerekekkel és zárhatnám a sort azzal, hogy pihenés, de akkor azt hiszem nagyot füllentenék, mert bár részben a gyerekeknek az is megvolt, de nekünk szülőknek kevésbé. Arra a tényre kellet rádöbbennem, hogy az elkövetkező 1-2 évben akárhová mehetek, akár az északi sarkra is, de én pihenni ,oly de sokat nem nagyon fogok. Bár édes ez a felismerés, hisz mögötte két csodálatos gyermekem van, de azért olykor fárasztóan elkeserítő. De a lényeg, hogy Bazsi és Magor is nagyon élvezte a tengert. Bazsi minden nap dupla védelemmel ellátva szökés ellen ( egy szalag , telefonszámmal a lábán és egy nyomkövető karkötővel a másikon) , szülő, nagyszülő és dédi háló gyűrűjében rotta minden nap kis köreit, főleg a bazárárusok és a camping területén megtartott zumba között. Néha persze azért a vízbe is bement, ami vegyes érzelmekkel töltötte el, de az utolsó pár napban Apával minden nap átúszott a parttal szemben található kis szigetre. Azt hiszem mindenkibe, de legfőképpen Bazsiba belekerült jó pár kilométer a nyaralás alatt:-) A legfontosabb, hogy élvezte és boldog volt. Próbáltuk a legkevesebb "korlát" megszabásával engedni neki, hogy azt csinálhassa, amit szeretne, hogy számára is jó élménnyel záruljon a nyaralás. Sajnos mondani nem tudja, hogy jól érezte-e a magát, de azt hiszem ez így volt.
Magor egyenesen imádta a vizet. Nagy örömmel és kiáradó mosollyal fogadta minden délelőtt és délután a lubickolást a tengerben.
Bazsi viselkedése a nyaralás alatt teljesen normálisnak volt mondható. Sok pozitív változáson ment keresztül a tavalyi évhez képest, azt vettük észre, főleg, hogy jóval több mindent megért és reagál rá. A másik pedig, hogy az étkezés azt hiszem kimondhatom, hogy valamelyest javult, sokkal szebben étkezik mint tavaly ilyenkor. Van amiben a helyzet változatlan maradt, gondolok itt többek között a rohangálásra, vagyis mondhatni, hogy Bazsi tényleg olyan mint egy igazi kis örökmozgó:-), vagy az ezzel együtt járó legnagyobb veszélyre, hogy sajnos igen hamar szem elől téveszthető, mint ahogy ez ezen a nyáron egyszer sajnos elő is fordult. Éppen ezért folyamatosan rajta kell tartanunk a szemünket.
És vannak sajnos olyan dolgok is amik rosszabbak lettek, vagy éppen olyan új dolgok amik nem voltak meg tavaly. Az érzelem kitörései, dühöngései, a hisztik olykor igen erőteljesek tudnak lenni, ami van, hogy oktalanul tör ki.
Összességében van még valami amit mindannyian megállapítottunk, Bazsi hatalmast nőtt tavaly óta, igazi nagyfiú lett:-)
... és ami ránk vár
Sajnos vége van lassan a nyárnak, de nem búsulunk mert jön a szép ősz és vele új, klassz dolgok és újabb feladatok.
Rögtön kezdünk egy hetes Budapesttel, szeptember második hetében. Ismét egy hetes cranios kezelés vár Bazsira, amit már ismét kezdünk érezni, hogy itt az ideje. Bár hullámzóan de ismét visszatértek Bazsi régi rossz "szokási", mint a tárgyakon való párzó mozgás végzése, vagy a figyelmetlensége vagy pedig az, hogy önálló játéka során olyannyira beleveszik például az autók pakolgatásába, hogy abból "kirángatni" egyenesen képtelenség. Ami viszont nagyon érdekes lett számomra, hogy az érzelmei hihetetlenül elkezdet kinyílni a világ felé, vagyis nagyon egyértelműen, bár nem szavakkal, de más non verbális eszközökkel megmutatja őket. Például ha bánatos kezét szeme elé teszi és áll sírás produkál:-), vagy ha szeretetet akar kifejezni simogat, vagy puszira tartja száját és persze a dühöt is igen egyértelműen kifejezi. A másik pedig, hogy mesél, a maga kis nyelvén de mesél. Amikor hazajöttünk a nyaralásból Anyukámnak mutattuk a képeket és a Peti ölében ülve magyarázott és mutogatott. Apropó mutogatás, elkezdett úgy mutogatni ujjal ahogy kell. Eddig kezét, tenyerét nyújtotta dolgokra, most pedig ujjal mutogat arra amit szeretne, ahogy amit meg akar mutatni nekünk.
Amíg Pesten leszünk, két dolog vár ránk. Az egyik egy ismételt vérvétel, mert Bazsi megkapta múlt héten utolsó oltását és ez miatt egy kontroll vérvétel kell. A másik pedig, az első meghallgatás a Vadaskert Alapítványnál. Ez egy pszichológia központ ahol teljeskörűen vizsgálnak mindenféle pszichológia betegséget, nem csak autizmust, vagy hiperaktivitást mint Pécsett, hanem mindent. Már három helyről is ajánlották nekem ezt a helyet és azt is hallottam, hogy ha Magyarországon itt nem tudnak mit mondani, akkor sehol nem tudnak mit mondani. Szóval a lényeg, hogy nagyon örültem neki, hogy a jelentkezés után , egészen hamar kaptunk időpontot az első megbeszélésre, ami szeptember 11-én lesz. Ezt követően valamikor egy egyhetes megfigyelés után fogunk diagnózist kapni. Nagyon nagy reményem van ebben a helyben, mert hiszem, hogy ha kiderül mi a baj, sokkal könnyebb lesz továbbmenni és hatásosabb lesz eredményesebb módszereket találni, amik segítenek.
Ami egy kicsit kellemesebb dolog, hogy október 21-től megyünk bölcsibe:-) Már nagyon nagy izgalommal várom és ugyanakkor kicsit félek is, hogy Bazsi be tud-e majd szokni, vagyis ahogy ők fogalmaztak, hogy "integrálható" lesz-e a közösségbe. Nincsenek nagy elvárásaim, csak legalább annyit szeretnék, hogy reggeltől ebédig tudjon ott lenni, hogy kicsit szocializálódjon. Persze annak örülnék a legjobban, ha akár egész nap benn tudna lenni, de ahogy mondtam is nincsenek hatalmas elvárásaim vele szemben.
Soraimat Bazsi utolsó kontroll vizsgálatának eredményével zárom, mert a héten hétfőn voltunk kontroll vizsgálaton. Bazsi eredményei rendben vannak:-) minden érték tökéletes:-)))
